Olyan témákat gondolok néha ide levésni, ami csak látszólag társadalmi téma, a valóságban viszont pontosan, hogy „pipás téma”
Nem vagyok egy irodalmi stílus (szép veretes nyelvezetre, metaforákra, érzéki szófordulatokra néha sajnálom is az időt)
De ennyi bevezető után kezdem
Ma a strandon azt hallgattam, ahogy suhancok az élet nagy kérdéséről: a pénzről vélekednek. De NE ám valami értelmes beszédre gondoljunk, pillanatok alatt eljutottak oda, hogy „pénzt kéne nyomtatni”. Hisz színes lézer szuper 20ezrest gyárt.
Aztán rögvest még ezt is elidétlenkedték: azaz a még csak képzeletben levő (hamis?)pénzt máris elszórták. Persze, hisz az ő kis világukban költekezni még izgalmasabb és ki a fenét is érdekel az a színes nyomtató?
Tehát összefoglalva semmi extrát sem csináltak, csak a szokásos: ötletelés miként kéne csalni majd álmodozás következett a nagy-nagy gazdagságról.
Erre ment el úgy jó 2 óra az életükből biztosan..
Aztán ezzel kontrasztban pár hete ugyanilyen korú kölköket német földön is kihallgattam. Ők ott meg azt tárgyalgatták, hogy valamikor a közeli jövőben a helyi rádiót (talán az ő iskolájuk?) fogja csinálni, így szépen azt szervezgették, hogy kinek mi lesz a dolga, ki mikor hova mit vigyen, azt kitől honnan kell elkérni, stb..stb..
Mi az ami ebben a 2 gyerekdumában megér 1 tömésnyi időt?
Miért is van a németnek és miért is nincs a magyarnak?
Pedig a megfejtés, pontosan ilyen gyerekbeszédekből következik..
Kinek mire is megy el az ideje?
(és azért „pipás téma”, mert egy füstölésnyi idő alatt pontosan ilyeneket figyel meg, tanul, hasznosít az ember Filózó fia – hogy aztán fussa is arra a sokak által oly irigyelt pipára ;-) )